Válasszon nyelvet

Válasszon nyelvet


Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Tovább pörög a kórházi adósságspirál, megint milliárdokkal nőtt a tartozás

Újabb 7,7 milliárd forinttal nőtt egyetlen hónap alatt a magyar kórházak adóssága, így augusztus végére már 66,7 milliárd forinttal tartoztak a beszállítóknak. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint a növekedés ugyan elmarad a tavaly augusztusitól, de kevésnek semmiképpen sem mondható.
További részletek

Életmentő infúzióra vár az egészségügy: már 59 milliárdra nőtt a kórházak adóssága

A kórházak adóssága egyetlen hónap alatt 9,5 milliárd forinttal nőtt, így július végére elérte az 59 milliárd forintot. Bár az egészségügy idén 80 milliárd forinttal több beépülő forrást kapott, a tartozások továbbra is gyorsan gyűlnek, és szakértők szerint év végére akár a 100 milliárd forintos szintet is elérhetik.
További részletek
  • Forrás: vg.hu, 2019.10.17. – Szirmák Erik
Az egészségipari innovációval kapcsolatban Prof. Dr. Horváth Ildikó kifejtette, hogy az egészségügyi tárca alapvetően más nézetet képvisel, mint az iparért felelős minisztérium.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az egészségügyet úgy működteti, hogy a dolgozók rendelkezzenek azzal a kutatási szemlélettel, amely kritikusan figyeli a rutin gyakorlatokat is – mondta Prof. Dr. Horváth Ildikó, az Emmi államtitkára a Világgazdaság I. Innovációs Fórum – gyógyszeripar és egészségipar című konferenciáján arra utalva, hogy Semmelweis Ignác az „anyák megmentője” is azzal hatott gyökeresen a világ egészségügyére, hogy felismerte: a szülészorvosok kézmosása előzheti meg fertőzés veszélyét a megszületett gyermekeknél.

A kutatás és fejlesztés, illetve az innováció alkalmazásáról elmondta, az egészségügyben kizárólag az életminőség javítását szolgálhatják. Hangsúlyozta, Magyarország első annak tekintetében, hogy lélekszám arányában hány klinikai vizsgálatot hajtanak végre.

Stabilizálni kell ezt a jó helyzetet és előre kell menni

– emelte ki.

Horváth hozzátette: építkezni kell az orvostudományi kutatás területén továbbra is, valamint aláhúzta, hogy arányaiban az egészségügy digitalizációja terén, például az e-receptek használatában európai viszonylatban is Magyarország kiemelkedik, illetve példa értékű a naprakész Taj-rendszer is.

Az egészségipari innovációval kapcsolatban kifejtette, hogy az egészségügyi tárcának alapvetően más a nézete, mint az iparért felelős Innovációs és Technológiai Minisztériumnak, mivel az utóbbinak természetesen a profitábilisabb termelésért felelős, azonban az Emminek olyan igényeket kell megfogalmaznia, amely „az ember és az ország jólétét” is magában foglalja. „Ez viszont egy fontos, eltérő paradigma” – tette hozzá.

Az államtitkár elmondta: a 2011-ben megalkotott Semmelweis Terv lefektette, hogy merre menjen Magyarországon az egészségügy, később ennek alapján 2015-ben a kormány elfogadta az Egészséges Magyarország stratégiát.

Vitatkozhatunk azon, hogy a 2014-től 2020-ig tartó időszak elégségesen hosszú-e, de pontosan az innováció dinamikus fejlődése miatt nem lehet évtizedekkel előre tervezni

– tette hozzá.

Az államtitkár elmondta, a klinikai vizsgálatok a törvény szerint az egészségügyhöz tartoznak, hiszen – Horváth megfogalmazása szerint – nem egy távoli kutatáshoz tartozó feladatról van szó, amelyből az egészségipari szereplők majd profitálhatnak, hanem alapvetően a betegek kezelését szolgáló területről kell beszélni.

Szerte a világban az egészségügyön belül nagyon precízen szabályozott és szigorúan biztosított, valamint világosan szervezett tevékenység a klinikai vizsgálat

– zárta gondolatait az államtitkár.