Horváth Ildikó a Hungaromed szakkiállítás keretében rendezett Medicina fórumon kedden tartott előadásában azt mondta: "bármit csinálunk azért, hogy stabilabbá tegyük az ellátórendszert, az az emberek számára több egészségnyereséget kell hogy hozzon".

Az államtitkár a kórházi adósságok alakulásáról szólva elmondta, az intézmények nagy többsége stabilan gazdálkodik, néhányuk azonban görget maga előtt adósságot. Mint mondta, ennek hátterében számos területet azonosítottak, ilyen a kórházi ágyak kihasználtsága és a szakorvosi migráció következtében kialakuló orvosi bérspirál, de véleménye szerint érdemes felülvizsgálni az egyes intézmények területi ellátási kötelezettségét, és azt, hogy az amortizáció és eszközpótlás hogyan épülhet be a finanszírozásba.

Elmondta: az orvosok 70 százaléka közfinanszírozott intézményben dolgozik, 30 százalékuk kettő vagy több helyen is, de van olyan orvos, aki egyszerre tíz helyen dolgozik Magyarországon.

Horváth Ildikó a finanszírozási megoldások lehetőségei között említette a kihasználatlan kapacitások átcsoportosítását, a szakmaspecifikus centralizációt, az alap- és járóbeteg-ellátás erősítését, beleértve a praxisközösségek kiterjesztését.

Az államtitkár szerint komoly hangsúlyt kell fektetni a népegészségügyi szűrésekre, az azokon való nagyobb lakossági megjelenésre. Hozzátette: a kormány erre törekszik.

Az államtitkár előadása után tartott kerekasztal-beszélgetés résztvevői is a népegészségügyi szűrések fontosságát emelték ki, kitérve arra, hogy ebben mind a lakosságnak, mind az orvosoknak, intézményeknek van felelőssége. Egyetértettek abban is, hogy ezt a munkát csak csapatban, más szakemberekkel együtt lehet hatékonyan végezni.

Szabó János, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Háziorvosi Tagozatának vezetője szerint nagyon rossz a magyar lakosság "egészségműveltsége", egészségértése.

Véleménye szerint az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (eeszt) bevezetése segíti az orvosokat a betegek utánkövetésében, de adott esetben szembesíthető a beteg azzal is, ha gyógyszereit nem váltotta ki.

Vajer Péter, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ alapellátási igazgatója arról beszélt, hogy sokan kétkedéssel fogadták a praxisközösségek megalakulását, azonban a mindennapi munka bebizonyította, hogy alaptalan volt ez a félelem. Mint mondta, a Három generációval az egészségért pályázat 5,8 milliárd forintos keretére 79 érvényes szerződést kötöttek praxisközösségek. Andréka Péter, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet megbízott főigazgatója arról beszélt, hogy míg a koszorúérműtétek utáni 30 napos halálozási arányok jók, a gondok a műtét utáni egy évben jelentkeznek. Ennek hátterében az áll, hogy a megműtött betegek igen kis aránya - 7-8 százaléka - kapcsolódik csak be a rehabilitációba, elhanyagolják gyógyszereik rendszeres szedését, vagy "elvesznek" a gondozási rendszerből.

Úgy vélte, tudatosítani kell az emberekben, hogy nekik is van felelősségük a túlélésben, és kapnak segítséget a dohányzásról való leszokáshoz vagy túlsúlyuk csökkentéséhez is.

Az államtitkár szerint már most el kell kezdeni a 2030-ig szóló egészségstratégiát tervezni, és a betegutakat jól szolgáló informatikai rendszereket kell működtetni.

Müller Cecília országos tisztifőorvos azt hangsúlyozta, hogy mindenki éljen a lakosságközeli népegészségügyi szűrések lehetőségével. Elmondta, mára 116 egészségfejlesztési iroda (efi) működik 109 településen, ahol népegészségügyi szempontból fontos lakosságközeli ellátásokat nyújtanak a háziorvosi szolgálatokkal együtt. Megjegyezte, sok helyen a lelki egészség témakörével is bővültek az efik által kínált egészségmegőrző programok.