A kilenc egészségügyi háttérintézmény beolvasztásáról, ennek várható következményeiről közölt riportot a Magyar Narancs.
Kilenc egészségügyi háttérintézmény olvad be legkésőbb január 1-jével az Emberi Erőforrások Minisztériumába és a fenntartói jogkörrel rendelkező Állami Egészségügyi Ellátó Központba. Szakértők szerint az átalakítással a betegek biztonságos ellátása is kockán foroghat – olvasható a Magyar Narancsban.
Június 13-án, hétfőn jelent meg a Magyar Közlönyben a már hónapokkal ezelőtt bürokráciacsökkentés néven belengetett intézményi halállista végleges verziója. A kezdeti 70-80 háttérintézmény helyett végül kicsivel több mint ötvenet érint a döntés, ezek többsége szeptember 1-jétől vagy jövő január 1-jétől jog-utódlással szűnik meg.
A kormányhatározat alapján a legnagyobb vesztes a már így is vergődő egészségügy lesz: kilenc háttérintézményt olvasztanak be az Emberi Erőforrások Minisztériumába (Emmi) és az Állami Egészségügyi Ellátó Központba (ÁEEK), köztük az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt (OEP) vagy az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt (OTH) – folytatódik a hetilap elemzése.
Korábban több szakmai szervezet is tiltakozott bizonyos háttérintézmények megszüntetése ellen, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnöksége például az OEP, az OTH és az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) függetlenségét féltette, a legnagyobb ellenérzést azonban egyértelműen az önálló OEP megszüntetése váltotta ki – idézi fel a lap munkatársa. Az MKSZ márciusi kongresszusán maga Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár is úgy nyilatkozott, hogy a hatósági (OTH, OGYÉI), a finanszírozási (OEP) és fenntartói (ÁEEK) rendszert külön kell választani a minisztériumtól, egy háttérbeszélgetésen pedig mind ő, mind az OEP jelenlegi megbízott főigazgatója, Kiss Zsolt is ezen intézmények függetlensége mellett érveltek. A júniusi kormányhatározat állítólag őket is váratlanul és igen rosszul érintette.
"A háttérintézmények ilyen irányú átalakítása teljesen indokolatlan, az egészségügy nézőpontjából tekintve nincs racionalitása a változtatásnak. Egész egyszerűen hibás döntés. Ha már átalakítunk, éppen az intézmények megerősítésére lenne szükség" - véli Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. A szakértők a koncepciót hiányolják, Kovácsy Zsombor egészségügyi szakjogász szerint fel kellene tenni azt az egyszerű kérdést, hogy milyen egészségügyet akarunk öt év múlva, és hogy azt a víziót milyen rendszer szolgálná a leginkább. Lehet, hogy kiderülne, valóban kevesebb intézményre volna szükség. "De attól még az egészségügyön belül is szükség van a fékekre és ellensúlyokra, aminek meg kell fizetni az árát. Most egy tervutasításos, mindent vakon végrehajtó, monolit intézményrendszert építenek ki, aminek hosszú távon súlyos következményei lehetnek. Így vész el az innováció az egészségügyből" - mondja Kovácsy, aki szerint minél inkább integrált egy intézmény, annál esetlegesebben végzi a munkáját.
Az átszervezés konkrétumairól egy-előre nem tudni semmit, az ÁEEK Magyar Narancsnak küldött válasza is csupán arról tájékoztat, hogy a jogszabály alapján megkezdődött a végrehajtás részleteinek kidolgozása. Ami biztos: az átalakítás több ezer ember elbocsátásával jár. A kormányhatározatból annyi kihüvelyezhető, hogy a beolvasztott háttérintézmények finanszírozása 20 százalékkal csökken; hogy ettől mennyi megtakarítást vár az állam, és mennyibe fog kerülni maga az átszervezés, az még homályos, de Sinkó Eszter szerint ha lesz is megtakarítás, az átalakítással járó funkcionális deficit sokkal nagyobb.