A hatékony és értékalapú egészségügy felé szeretne mozdulni a kormány, azonban ehhez sok akadályt kell leküzdeni, mondta az egészségügyi miniszter egy budapesti szakmai konferencián hétfőn Budapesten.
Hegedűs Zsolt a Magyar Egészség-Gazdaságtani Társaság rendezvényén azt mondta, jelenleg a magyar egészségügy alulteljesít, az elkerülhető betegségek terén csak kullogunk az európai uniós országok után, a szűréseken való megjelenési arány rossz, az ágazat működése pazarló. Ezek a kritikus mutatók azt jelzik, hogy sokkal többet kellene költenünk GDP-arányosan az egészségügyre, emelte ki.
Az egészségügybe betett összegeket jól kell felhasználni, hiszen a kormány által ígért évi plusz 500 milliárd forintos forrás dupláját is el lehet költeni az ágazatban, jegyezte meg. A rendszert nemcsak fenn kell tartani, de "rendszerváltó fejlesztéseket" kell létrehozni akár humánerőforrás-fejlesztésben, akár az egészségbiztosítási pénztár értékalapú kifizetéseiben.
A várólista-csökkentő programban oda fognak figyelni, hogy gyorsabbak legyenek a műtétek, gyorsabb legyen a rehabilitáció és a lehető legmodernebb eszközökkel operáljanak - sorolta. A jó minőségi mutatók után kapnának plusz finanszírozást az intézmények.
Hegedűs Zsolt jelezte, a tervezett változtatások előkészítése hosszabb folyamat, mint amit a féléves kormányzás alatt el lehet végezni, azonban azt mondta, "karácsonyra, januárra szeretnék a változtatás alapjait letenni". A miniszter azt mondta, az elmúlt hat hónapban az elmúlt rendszer "szemétdombját" próbálták eltakarítani.
Tótth Árpád, az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgatója kijelentette: Magyarországnak nincs egészségügyi rendszere, nincs az intézmények között kooperáció, "izoláltan, szigetszerűen működő intézmények túléléséről beszélhetünk". Úgy fogalmazott: nem kérdés, hogy át kell alakítani a torz intézményrendszert, az ösztönzők rosszul vannak beállítva, nem találunk a kórházfinanszírozásban olyan elemet, ami valós teljesítményre ösztönözne. Példaként elmondta, örömteli, hogy a hálapénz, mint rossz ösztönző megszűnt, de helyébe nem léptek "jó" ösztönzők.
Nem vármegyei, hanem regionális rendszerben gondolkodnak |
| Az OKFŐ a norvég tapasztalatokat is felhasználva regionális ellátásszervezési modell kialakítását vizsgálja, írja ugyanerről a konferenciáról szóló tudosításában a Népszabadság. Ebben a betegellátást nem feltétlenül a jelenlegi vármegyei határokhoz igazítanák, hanem nagyobb, egymillió-kétmillió lakost ellátó térségekben hangolnák össze. Az első egyeztetések már megkezdődtek az Észak-Alföldön, a Debreceni Egyetem, valamint a szolnoki és nyíregyházi kórházak részvételével. Az átalakítás egyes ellátások központosításával és a kórházi profilok módosításával is járhat. A főigazgató szerint azonban ezekről az esetszámok, a szakember-ellátottság, a betegutak és az ellátás biztonsága alapján kell dönteni. Rózsa Péter egészségügyi közgazdász fölvetésére például arról beszélt, hogy előbb fel kell mérni, mely ellátásokat szükséges helyben biztosítani, és melyeket célszerű nagyobb centrumba szervezni. Példaként az évi kétszáznál kevesebb szülést végző szülészeti osztályokat említette, amelyek változatlan fenntartását szakmailag nem tartja indokoltnak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az ellátás átszervezésekor a biztonságos betegszállítást és a megfelelő szakmai kíséretet is biztosítani kell. |
Kaló Zoltán, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója a konferencia délelőtti szekciójában vázolva az elmúlt időszakot azt mondta, Magyarország leszakadt az egészségügyi közkiadásokban a visegrádi országoktól, a korábban erős OEP-et folyamatosan gyengítették, a technológiaértékelő főosztály fejlesztése elmaradt, az egészséggazdaságtan hazai képzőhelyei elsorvadtak, a "Batthyány-Strattmann László Alapítvány pedig legitimálta a finanszírozói kontroll nélküli forráselosztást".
Úgy vélte, a plusz forrás önmagában nem nyújt jobb ellátást, át kell alakítani a forráselosztás rendszerét: értékalapúvá és betegközpontúvá kell tenni a rendszert. Jó hírnek nevezte, hogy ezt forrásbővülés és nem forráscsökkentés idején kell megtenni, utalt az egészségügyi ágazatnak ígért évi 500 milliárd forint plusz forrásra.
Véleménye szerint meg kell erősíteni mind a közfinanszírozott, mind a háttérintézményeket, mert például sok helyen, így a NEAK-ban is elavult az informatikai rendszer, ami már a működésbiztonságot veszélyezteti. A főigazgató tervei szerint a NEAK egyszerű kifizetőhelyből értékalapú szolgáltatásvásárlóvá alakul. A jövőben figyelni fogják az egészségügyi technológiák eredményességét, és az elképzelések szerint a finanszírozásban a jövőben figyelembe veszik a betegelégedettséget is. Azok az intézmények, ahol kedvezőbbek a betegtapasztalatok, magasabb finanszírozási szorzót kaphatnak.
A technológiaértékelés kapcsán nagyobb transzparenciát ígért, ezeket az információkat nem lehet elhallgatni a beteg, az orvos és a kutató elől. Mindenképpen növelni kell a beteg informáltságát is, tette hozzá, mert az nem fordulhat elő, hogy a beteg a saját ügyében nem kap időben és kielégítő tájékoztatást.
Kaló Zoltán kiemelte: a tervezett átalakításokat úgy kell végrehajtani, hogy a napi működés nem állhat le. A változások jelentős többletmunkát igényelnek, a társadalmi elvárások nagyok, ezekkel szembe kell nézni." A NEAK főigazgatója kitért arra is: a társadalomnak el kell fogadnia, hogy Magyarország jelenleg nem képes minden egészségügyi kezelést finanszírozni, amely a német vagy az osztrák ellátásban elérhető. Ha a magyar gazdaság eléri az osztrák vagy a német gazdaság szintjét, akkor ez egy erős érv lesz, de addig szembe kell nézni azzal, hogy Magyarországon kevesebb pénz jut erre.