Közel 39 ezer beteg vár 60 napon túl szürkehályog-, térd- vagy csípőprotézis-műtétre, ezért új programmal gyorsítanák fel az betegellátást, mivel pár hónap alatt is több mint 9 százalékkal nőtt a várakozók száma. A miniszter szerint 2027 végére jelentősen csökkenhetnek a várakozási idők, miközben négy új miniszteri biztos kapott kiemelt feladatot, hogy a magyar egészségügyben jobban menjenek a dolgok.

Négy jobb kéz segíti a miniszter munkáját

A magyar egészségügyben új struktúra körvonalazódik. A tárcát vezető miniszter – aki korábban Bristolban dolgozott ortopéd sebészként – a Magyar Kórházszövetség őszi konferenciáján ismertette azokat a terveket, amelyek a betegellátás, a finanszírozás és az egészségügyi intézmények működésének több területét is érintik.

Hegedűs Zsolt előadásában beszélt az új miniszteri biztosokról, egy új háttérintézményről, az őszinteség kötelességéről, a kórházvezetők kiválasztásáról és felelősségéről, az alapellátás reformjáról, valamint a szakdolgozói béremelésről is.

A miniszter négy új miniszteri biztost nevezett meg, akik az új struktúrában kiemelt területekért felelnek:

• Nemes Balázs az Egészségügyi Minőségellenőrzési Hatóságért,
• Bognár Zsolt a sürgősségi ellátás fejlesztéséért,
• Szekeres György a mentális egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséért,
• Zahár Ákos pedig az ortopédiai-traumatológiai várólisták csökkentéséért felelős miniszteri biztos.

Hegedűs Zsolt szerint a miniszteri biztosok kiválasztása egyben azt is jelzi, mely területeket tartják a legkritikusabbnak.

Várólisták és várólista-csökkentési program

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nyilvánosan elérhető adatai szerint 2026 szeptemberében továbbra is jelentős várólisták alakultak ki a három leggyakoribb, nagy számban végzett műtétnél.

A 60 napon túl műtétre várakozó betegek száma 2025 januárja és 2026 szeptembere között

https://www.datawrapper.de/_/li73I/

Pár hónap alatt több mint 9 százalékos emelkedés

Szeptember 21-én szürkehályog-műtétre 6464, térdprotézisre 21 921, csípőprotézisre pedig 10 603 beteg várt 60 napon túl. Ez összesen 38 988 beteget jelent a három legnagyobb várólistán. Júniusban ugyanezen a három listán összesen 35 623 beteg szerepelt. Ez 9,45 százalékos emelkedés néhány hónap alatt.

A Magyar Kórházszövetség konferenciáján Hegedűs Zsolt is kritikusnak nevezte a helyzetet. Elmondása szerint a leghosszabb várakozási idők a csípő- és térdprotézis-műtéteknél alakultak ki, különösen a térdprotézisek esetében. Ezt követik a szürkehályog-műtétek. A miniszter szerint a térdprotéziseknél kifejezetten rossz a helyzet, míg a csípőprotéziseknél kezelhetőbb a várakozási idő. Ezzel párhuzamosan a magánellátás szerepvállalása is folyamatosan növekszik ezen a területen – mondta a miniszter.

A várólisták ledolgozását külön miniszteri biztos, Zahár Ákos székesfehérvári főorvos segíti, aki Németországból tért haza.

Októbertől új ösztönzőrendszer indul

Október 1-jétől új, pozitív ösztönzőkre épülő rendszer lép életbe a várólisták csökkentésére. A többletteljesítményért az intézmények 1,3-szoros szorzójú finanszírozást kapnak.

Ennek a többletbevételnek a 80 százalékát közvetlenül a műtéti csapat tagjai között kell szétosztani, részletes szabályozás alapján. A rendszerben a műtősnők, a sterilizálóban dolgozók, a gyógytornászok és az orvosok is részesülhetnek a többletforrásból. Hegedűs Zsolt szerint a modell egy Angliában már alkalmazott gyakorlaton alapul.

Jön a várólisták tisztítása

A program részeként minden olyan beteget felhívnak, aki több mint 12 hónapja szerepel a várólistán. Azt ellenőrzik, hogy a beteg továbbra is várakozik-e, nem végezték-e el közben a műtétet máshol, illetve továbbra is szüksége van-e az ellátásra.

A miniszter említett egy példát is, ahol egy ilyen várólista-tisztítás után 35 százalékkal csökkent a várakozó betegek száma.

A tárcavezető szerint a program célja, hogy 2027 végére jelentősen csökkenjenek a várakozási idők.

Mérnék a műtétek eredményességét és a működést

A betegeredmények és a minőség mérését elsőként a várólista-csökkentési programban vezetik be. Ennek része lesz egy digitális műtéti panel, vagyis dashboard is. A rendszer azt is méri majd, hogy a műtéti team mikor lép be a műtőbe, mikor történik meg az első bemetszés, mikor kerül le a beteg a műtőasztalról, illetve mikor szállítják az osztályra vagy az őrzőbe.

A „never event”-ek és az őszinteség kötelessége

Az egészségügyben a never event olyan különösen súlyos betegbiztonsági esemény, amelynek megfelelő biztonsági rendszerekkel és protokollokkal nem lenne szabad megtörténnie, mégis előfordulhat. Ilyen lehet például a rossz beteg megműtése, a rossz testrészen végzett műtét – például amikor a jobb térd helyett a bal térdbe ültetnek protézist –, a súlyos gyógyszerelési hiba vagy a nem megfelelő helyen végzett spinális szúrás.

Ősszel az Angliából származó modellt is bevezetik. Ez jogszabályban kötelezi majd az egészségügyi intézményeket arra, hogy meghatározott súlyú, váratlan betegkárosodás esetén két külön folyamatot indítsanak el: a beteg és a család tájékoztatását, valamint az esemény belső és hatósági jelentését.

A beteg biztonságos ellátását követően személyes kapcsolatot kell felvenni a beteggel vagy hozzátartozójával, és bocsánatot kell kérni. A miniszter szerint a bocsánatkérés jogilag nem jelenti a felelősség vagy a műhiba elismerését.

Ha a súlyos betegbiztonsági esemény hosszabb távú egészségkárosodást okoz, egyeztetést kell összehívni, amelyre a hozzátartozó a jogi képviselőjét is magával viheti. Az eseményről részletes jegyzőkönyv készül, amelyet a beteg vagy hozzátartozó, valamint az ellenőrző hatóság is megkap.

A Semmelweis Egyetem szakembereivel, Lám Judittal és Belicza Évával közösen kidolgozott rendszerben a kórházaknak kötelező lesz regisztrálniuk az ilyen eseményeket, és azokat 24 órán belül jelenteniük kell. 48 órán belül az alapadatokat is szolgáltatniuk kell, ezt pedig okfeltáró vizsgálat és korrekciós intézkedések követik.