A GDP jelenlegi mintegy 1,3 százalékáról 2030-ra 2, 2035-re pedig 3 százalékra emelné a kutatás-fejlesztésre és innovációra (KFI) fordított magyarországi kiadásokat a Tudományos és Technológiai Minisztérium. A tárca közben az egész finanszírozási rendszert átalakítaná: az egészség, a technológia és a környezeti kihívások lennének a fő missziók, ezeket a társadalmi jólét és a biztonság horizontális szempontjai egészítenék ki. Már jövőre több tízmilliárdos új programok indulhatnak, a következő két évben pedig 210 milliárd forintnyi még fel nem használt uniós pénzt is kutatásra és innovációra költenének. A minisztérium háttérbeszélgetésen beszélt a 4iG-szerződések átvilágításáról, az EU-val való kapcsolat újraépítéséről és a kutatóhálózat átalakításáról is.

Több pénz jut a kutatásnak

Az összes jelentősebb mutatóban az EU 27 országa közül az utolsó harmadban, a 20-22. hely környékén kullogunk

– kezdte az ország tudományos teljesítményének értékelését, a pénzhiány következményeinek bemutatását Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter. "Ezen mindenképpen változtatni kell", éppen ezért minisztérium a jelenlegi, nagyjából 1,3 százalékos GDP-arányos KFI-ráfordítást 2030-ra 2 százalékra, 2035-re pedig körülbelül 3 százalékra vinné fel.

A tudományfinanszírozásra szolgáló fő állami szervnél, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnál (NKFIH) jelenleg körülbelül 103 milliárd forint áll rendelkezésre a magyar kutatási és innovációs szektor támogatására.

Ezt a következő években több mint megdupláznák: 2029-re mintegy 225 milliárd forintra nőhetne az összeg, évente nagyjából 40 milliárdos lépésekben, a jövő évtől kezdődően. Emellett 2027-ben az uniós programokból 100–150 milliárd forintnyi pályázat megjelentetésével számolnak.

Előbb azonban egy korábbi adósságot is rendezni kell: az NKFIH mintegy 37 milliárd forintnyi ki nem fizetett pályázati támogatást görget maga előtt. A minisztérium terve szerint ennek jelentős részét még idén, illetve a jövő év elején kifizetik az érintett egyetemeknek és kutatóknak.

Az elmaradások bepótlása mellett a kutatói jövőképen is javítanának: tervben van a PhD-ösztöndíjak jelentős emelése, erről 3 hét múlva már konkrét bejelentés is várható. Az életpályamodell javítása érdekében két új támogatási struktúrát terveznek: egyet a nagyon korai posztdoktori szakaszban lévőknek, egy másikat pedig a kiemelkedően sikeres kutatóknak. Az MTA szintén saját életpályamodellen dolgozik.

A nagykép
A háttérbeszélgetés apropója az új magyar kutatási és innovációs stratégia bemutatása volt. Tanács Zoltán szerint az elsődleges cél, hogy "olyan KFI-stratégiát és ökoszisztémát építsünk, amely a mindenkori kihívásoknak a legjobban megfelel". Kihívásból akad bőven: a minisztérium szerint az új kutatás-fejlesztési rendszernek az egészségügyi, gazdasági, környezeti, aszályhoz kapcsolódó vagy akár védelmi sokkokra egyaránt képesnek kell lennie választ adni.
Éppen ezért az új rendszer kulcsszava a misszióvezéreltség lesz. A minisztérium három nagy területet jelölt ki a következő évek fejlesztéseinek középpontjába: az egészséget, a technológiát, valamint a környezeti kihívásokat.
Ezeket két horizontális szempont szelné át, amely minden fejlesztésben érvényesülne. Az egyik a társadalmi jólét, vagyis az, hogy a kutatási és innovációs politika végül a társadalom életminőségét javítsa. A másik a biztonság, amelybe a kiberbiztonságtól az ország külső kitettségein keresztül a háborús és védelmi kockázatokig több területet is beleértenek.
A technológiai pillért többek között a mesterséges intelligencia, az automatizálás, a robotika és a biotechnológia alkotja.

Hajsza az uniós források felhasználásáért: 210 milliárdos programdömping jön

A következő két év egyik legfontosabb finanszírozási forrása az uniós operatív programokból még rendelkezésre álló pénz lehet. A tárcához tartozó programban a minisztérium szerint 210 milliárd forintnyi felhasználatlan keret maradt, miközben két év van hátra a programidőszakból. Ebből több nagy csomagot terveznek.

• A misszióvezérelt kutatási programokra mintegy 50 milliárd forintot szánnának. Ennek célja, hogy az alapkutatási eredményekből alkalmazható technológia, majd lehetőség szerint vállalkozás legyen.
• Néhány milliárd forintot olyan programok mögé, amelyekkel részben az uniós pályázásban segítenék a magyar kutatókat, részben pedig olyan, szakmailag kiválónak minősített (Seal of Excellence) uniós pályázatokat finanszíroznának itthon, amelyek Brüsszelben már nem fértek bele a rendelkezésre álló keretbe.
• Külön program indulna a fiatalok innovációs oktatására, és több tízmilliárdos kutatási csomagot készítenek elő kifejezetten a vízmegtartás elősegítését és az aszálykárok mérséklését célzó fejlesztésekre.
• Emellett további 50 milliárd forintos kutatási infrastruktúra-fejlesztési programot terveznek egyetemek és kutatóintézetek számára.

A hosszabb távú innovációs láncot már a középiskolában elkezdenék építeni. Első körben 10 ezer középiskolást vonnának be egy innovációs programba, később pedig azt szeretnék, hogy az innovatív gondolkodásra nevelés valamilyen formában a közoktatás rendszerének része legyen.

Az alapkutatás finanszírozására szolgáló rendszert (jelenleg NKKP, hosszú évtizedeken keresztül előtte OTKA) alapvetően megtartanák és erősítenék. A minisztérium szerint az alapkutatás az innovációs lánc egyik legjobban működő része; fájó hiány máshol van. "Abban biztosan rendkívül rosszul állunk, hogy hogyan lesz a tudományból valódi olyan innováció, amelyik már valós életre is át tud menni, és konkrét gazdasági válaszokat tud hozni" – értékelt Tanács Zoltán.

Ennek érdekében több tízmilliárdos startup- és inkubációs programok jöhetnek, de a minisztérium az állami tőkebefektetések rendszerét is átalakítaná. A Hiventures jelenlegi szerepét kivezetnék, mert a tárca szerint az állami pénz ilyen formában "az egész startup piacot károsan torzító" hatást gyakorolt. Helyette magántőkét és szakmai kontrollt is tartalmazó hibrid finanszírozási modelleket dolgoznának ki.

Újra Európában: "mind a két oldalról hatalmas nagy akarat van arra, hogy visszataláljunk"

A stratégia másik fontos eleme az európai tudományos kapcsolatok helyreállítása. A minisztérium vezetői az elmúlt hónapokban saját beszámolójuk szerint számos európai ország tudományért felelős miniszterével és államtitkárával tárgyaltak.

"Nagyon jó fogadtatása [van] Magyarországnak" – mondták, hozzátéve, hogy európai partnereik "nagyon várják", hogy a magyar intézmények ismét teljes értékűen indulhassanak a Horizon és más európai programokban. (Ezekből a modellváltott egyetemek eddig gyakorlatilag ki voltak zárva, mivel a kekvákat túlságosan átláthatatlannak értékelte az EU.) Brüsszelben már leültek az Európai Bizottság kutatásért és innovációért, illetve egészségügyért felelős főigazgatóságával is.

"Mind a két oldalról hatalmas nagy akarat van arra, hogy visszataláljunk" – hangzott el a találkozók értékeléseként. A minisztérium ezért állandó tudományos és technológiai irodát hozna létre Brüsszelben, kezdetben néhány munkatárssal. Az iroda feladata a magyar tudományos érdekek képviselete, az uniós szakpolitikai kapcsolatok erősítése és a pályázati részvétel segítése lenne.

A kapcsolat mélypontját jól mutatja az ERC, vagyis a nagy presztízsű uniós kutatásokat finanszírozó Európai Kutatási Tanács vezetőjével kialakult korábbi konfliktus is. Horváth Péter tudománypolitikáért és innovációért felelős államtitkár szerint

Hankó Balázs korábbi kulturális és innovációs miniszter és az ERC vezetője, Maria Leptin közt annyira elmérgesedett a viszony, hogy utóbbi közölte: "többet nem akar Magyarországra jönni".

A minisztérium szerint ezt azóta sikerült rendezni.

4iG: 2,3 milliárd eurónyi hosszú távú szerződést vizsgálnak

A 4iG átvilágítása kapcsán a minisztérium látókörében három nagy szerződés van, amelyek

együttes értékét 2,3 milliárd euróra tették, és amelyek 2040-ig jelentenek kötelezettséget az állam számára.

Tanács Zoltán ezekről azt mondta, hogy "rendkívül előnytelen szerződésekről" van szó,

mintha olyanok írták volna ezt a szerződést, akiknek az lett volna az érdeke, hogy nehogy véletlen a magyar állampolgárok érdeke ezekben a szerződésekben képviselve legyen.

Emellett körülbelül 200 milliárd forint értékű jelenleg is élő informatikai szerződést azonosítottak a 4iG-csoporttal. A szerződések átvilágítása jelenleg is zajlik.

Lemondatnák a HUN-REN vezetőit

Jelentős változásra készülhet a korábbi akadémiai kutatóhálózat is. A minisztériumban abból indulnak ki, hogy a hét éve az MTA-tól elcsatolt rendszer egymást követő átalakításai után a jelenlegi struktúra ismét korrekcióra szorul.

A kutatóközösség feedbackje alapján arra jutottunk, hogy a jelenlegi vezetéssel nem tudunk együtt dolgozni

– jelentette ki Horváth. A HUN-REN kutatóhálózat és az ELTE-hez tartozó kutatóközpontok MTA-hoz való visszacsatolása kapcsán a jogalkotás már folyamatban van, és a minisztérium közlése szerint "tárgyalásban vagyunk a [HUN-REN kutatóhálózatot] vezetők lemondásáról is".

A folyamat ugyanakkor nem egyszerűen a régi MTA-kutatóhálózat egy az egyben történő visszaállítását jelenti. A minisztérium külön mérlegelte azt is, visszakerüljön-e a teljes hálózat az államháztartásba, vagy megmaradjon egy attól elkülönülő, hosszabb távú finanszírozási rendszerben. A tárca álláspontja az, hogy ne kerüljön vissza az államháztartásba, mert a kutatói visszajelzések alapján a rugalmasabb modellnek vannak előnyei – ugyanakkor a transzparencia hiányosságait új törvényi garanciákkal javítanák.

A minisztérium tehát egyszerre ígér több pénzt, új prioritásokat és intézményi átalakítást. A következő években az derül majd ki, hogy a 210 milliárdos programdömping és a megemelt kutatási keretek valóban képesek-e feljebb mozdítani Magyarországot az európai tudományos rangsor alsó harmadából.