A világ közben nem vár
Miközben a technológiai nagyhatalmak versenyt futnak a legnagyobb modellekért, a mesterséges intelligencia lassan a mindennapi élet szinte minden területére beszivárog. Az igazi kérdés ezért már nem az, hogy szükség van-e MI-re, hanem az, hogy egy olyan ország, mint Magyarország, hol tud belőle valódi előnyt kovácsolni.
Horváth Péter, a szerint Magyarországnak nem az erőforrások mennyiségével kell versenyeznie.
„Magyarországnak bár az erőforrásai korlátozottak, kiváló tudósaink és mérnökeink révén képesek vagyunk nemzetközi szintű eredményeket és megoldásokat felmutatni” – mondta az államtitkár.
Ez pedig különösen fontos lehet azokon a területeken, ahol nem feltétlenül az számít, kinek van a legtöbb pénze, hanem az, ki tudja a rendelkezésére álló tudást a leghatékonyabban használni. Az egészségügy pontosan ilyen terület lehet.
A következő nagy MI-verseny nem feltétlenül a chatbotokról szól
A mesterséges intelligenciáról ma leggyakrabban a szöveggenerálás, a képgenerálás vagy a chatbotok jutnak eszünkbe. Az egészségügyben azonban ennél sokkal nagyobb tétje lehet a technológiának.
Egyetlen beteghez is rengeteg adat tartozhat. Laboreredmények, képalkotó vizsgálatok, patológiai leletek, klinikai adatok, genetikai információk – külön-külön ezek egy-egy részletét mutatják meg a beteg állapotának. Összekapcsolva viszont egészen más képet adhatnak.
Az MI egyik legnagyobb ígérete éppen ez: olyan mennyiségű információt képes rövid idő alatt feldolgozni, amire egy embernek jóval több időre lenne szüksége.
Ha pedig a különböző adatokból olyan mintázatokat talál, amelyeket az orvos vagy kutató első látásra nem vesz észre, az a diagnózisban, a kutatásban és a személyre szabott terápiákban is új lehetőségeket teremthet. Az elképzelés szerint azonban nem az orvosok helyett dolgozna, hanem mellettük.
Egy labor, ahol éjszaka sem áll le a munka
Ennek a gondolatnak az egyik legizgalmasabb példája az a digitális MI-laboratórium lehet, amelynek létrehozásán dolgoznak Magyarországon. Horváth Péter elmondása szerint 25 éve foglalkozik mesterségesintelligencia-kutatással, és már korábban is használtak MI-t digitális patológiában, többek között szilárd daganatos betegségben szenvedő gyermekek személyre szabott terápiájának támogatására. A mostani elképzelés azonban egy lépéssel tovább menne.
A laborban 12 különböző szoftveres MI-ágens dolgozna együtt. Nem egyetlen rendszer próbálna mindent megoldani, hanem különböző feladatokra specializált ágensek működnének egymás mellett, központi felügyelet alatt. Az egyik a tudományos szakirodalmat figyelhetné, a másik a kutatási trendeket követhetné, egy harmadik pedig kísérleteket végezhetne.
A kutatás így nem feltétlenül érne véget akkor, amikor a kutatók elhagyják a laboratóriumot. Miközben a szakemberek alszanak, az MI tovább dolgozhatna.
Reggel pedig már nem feltétlenül egy üres képernyő várná őket, hanem az éjszaka során elvégzett elemzések, új összefüggések és akár új kutatási hipotézisek. Ha ez működőképes modellé válik, az nem egyszerűen gyorsabbá teheti a kutatást. A tudományos munka ritmusát is átírhatja.
Ehhez már nem elég néhány kiváló kutató
Egy ilyen technológiai ugrás azonban önmagában nem oldja meg Magyarország problémáit. Ahhoz ugyanis nemcsak kutatókra és infrastruktúrára van szükség, hanem egy olyan utánpótlásra is, amely képes lesz tovább vinni a fejlesztéseket.
Ezért már a középiskolásoknál elkezdenék az innovációba való bekapcsolódást.
A Mission Hungary – Küldetés Magyarország program első körben mintegy 10 ezer középiskolás diákot vonna be. A kezdeményezést a következő években nemzetközi pályázati programokkal is tovább bővítenék.
A cél nem pusztán az, hogy a diákok megtanulják használni a mesterséges intelligenciát. Ennél ambiciózusabb elképzelésről van szó: olyan fiatalokat szeretnének, akik később nemcsak felhasználói, hanem fejlesztői és alakítói is lehetnek az új technológiáknak.
Vagyis miközben a digitális MI-laborban már a jövő kutatási módszereit próbálnák ki, az iskolákban elkezdenék felépíteni hozzá a következő generációt.
Jöhet a 35 milliárdos lökés
A kérdés innentől már az, miből lehet mindezt megvalósítani. A mesterséges intelligenciára épülő kutatás ugyanis nem olcsó mulatság. Kell hozzá számítási kapacitás, adat-infrastruktúra, szakembergárda és olyan kutatási környezet, amelyben a technológiát valódi problémák megoldására lehet használni.
A kormány tervei szerint erre 35 milliárd forintot fordítanának.
A tárgyalások Horváth Péter szerint már az utolsó szakaszban járnak. A tervek alapján 20 milliárd forint közvetlenül az egészségügybe, további 15 milliárd pedig az élettudományi programba kerülhet. A pénz mellett egy másik programmal a kutatói bázist is megerősítenék. Magyar és külföldi szakembereket egyaránt bevonnának, vagyis a fejlesztésekben nemzetközi együttműködésekre is építenének. Ez azért sem mellékes, mert az MI-versenyben nemcsak a technológia, hanem az emberi tudás megszerzése és megtartása is egyre fontosabb.
Nem az a kérdés, hogy az MI elveszi-e az orvos munkáját
A mesterséges intelligencia egészségügyi térnyeréséről szóló vitákban gyakran előkerül a félelem: vajon egyszer majd egy algoritmus mondja meg, mi baja a betegnek, vagy milyen kezelést kapjon?
A most felvázolt magyar modell ennél más irányba mutat. Az MI nem önálló orvosként jelenne meg, hanem olyan eszközként, amely képes az emberi tudást és kapacitást kiterjeszteni.
A valódi tét ugyanis nem az, hogy egy algoritmus mennyire látványosan tud elemezni egy adathalmazt. Hanem az, hogy egy betegséget sikerül-e korábban diagnosztizálni, így a páciens több egészségben eltöltött évhez juthat.
Ehhez azonban az MI fejlődésével együtt az etikai kérdéseket is kezelni kell. Ha egy mesterséges intelligencia által támogatott döntés hibás, ki viseli érte a felelősséget? Mennyire bízhatunk az algoritmusokban? És hol kell meghagyni az emberi döntés végső kontrollját?
Magyarország számára ezért a következő évek nagy kérdése nem pusztán az lesz, hogy mennyi pénzt tud a mesterséges intelligenciára költeni. Hanem az, hogy a rendelkezésére álló tudást, adatot és kutatói kapacitást képes-e úgy összekapcsolni, hogy abból valóban versenyelőny szülessen. A 35 milliárd forint ehhez fontos kezdőlökés lehet. A nagy kérdés az, hogy mit kezd ezzel a pénzügyi infúzióval Magyarország.