Válasszon nyelvet

Válasszon nyelvet


Orvostechnikai Szövetség

Kiemelt hírek

Tovább pörög a kórházi adósságspirál, megint milliárdokkal nőtt a tartozás

Újabb 7,7 milliárd forinttal nőtt egyetlen hónap alatt a magyar kórházak adóssága, így augusztus végére már 66,7 milliárd forinttal tartoztak a beszállítóknak. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint a növekedés ugyan elmarad a tavaly augusztusitól, de kevésnek semmiképpen sem mondható.
További részletek

Életmentő infúzióra vár az egészségügy: már 59 milliárdra nőtt a kórházak adóssága

A kórházak adóssága egyetlen hónap alatt 9,5 milliárd forinttal nőtt, így július végére elérte az 59 milliárd forintot. Bár az egészségügy idén 80 milliárd forinttal több beépülő forrást kapott, a tartozások továbbra is gyorsan gyűlnek, és szakértők szerint év végére akár a 100 milliárd forintos szintet is elérhetik.
További részletek
  • Forrás: medicalonline.hu, 2026. március 6. - eLitMed
Milyen típusú ellátások finanszírozására használjuk fel anyagi forrásainkat? Mely tényezők befolyásolják a döntési mechanizmusokat? Pogátsa Zoltán beszélgetőpartnerei ezúttal Dózsa Csaba László (korábbi helyettes államtitkár) és Kósa István (a szakmai kollégium egészséggazdasági tanácsának korábbi elnöke, ezen sorozat egyik szerkesztője).

Mivel a civilizált világ egészségügyi ellátási igényeinek meghatározó része, 70-75%-a, immár élethosszig ellátást igénylő, krónikus állapotokhoz kötött, a beszélgetés során több alkalommal felmerült olyan finanszírozási technikák bevezetésének szükségessége, melyek a pontszerű beavatkozások esetalapú elszámolása helyett meghatározott életszakaszok összes ellátásának összerendezésében teszik érdekeltté az ellátókat. Ilyen, kötegelt finanszírozási technikák alkalmazhatók lehetnek nagyértékű műtétek előkészítésétől egészen az utókezeléséig, a teljes rehabilitációig kiterjedő időszakokra, vagy meghatározott élethelyzetekre, mint cukorbetegség, magasvérnyomás betegség egy-egy stádiumába kerülése. A finanszírozás kötegelése például fedezetet biztosíthat a betegek krónikus állapotukra való felkészítésére, a betegek képzésére, a szisztematikus kontrollok (monitoring) működtetésére, valamint a betegút-támogató, betegútszervezői feladatokra. 

Abban a beszélgetés minden résztvevője egyetértett, hogy a vásárlói funkció tudatosabb megvalósítása elképzelhetetlen ezen funkcióra szánt források arányos emelése nélkül.  Ha hazánk is az Egészségbiztosítási Alap 2,5-3%-át szánná a jelenlegi 0.25% helyett a rendszer működésének racionalizálására, hatékonyságának elemzésére, technológiai és szolgáltatási trendek elemzésére, akkor ezen ráfordítást messze meghaladó mértékben lenne javítható a rendszer forrásfelhasználása, allokációs hatékonysága. Hasonlóan, ha a rendelőben, vagy kórházi ágy mellet dolgozó orvosok mellé munkába tudnánk állítani még 25.000 szakdolgozót, 15.000 ellátásszervezőt, akkor úgy makro-, mind mikroszinten jobban hasznosulhatnának egészségügyre szánt forrásaink. 

A beszélgetés természetesen kitért a befogadáspolitikában jelenleg megbújó torzulások kompenzálási lehetőségeire, innovatív, feltételes finanszírozási technikák elterjesztésének szükségességére, vagy a jelenleg a gyógyszerfinanszírozásban indokolatlanul dominánssá vált co-payment rendszer racionalizálására is, írja az eLitMed-en Kósa István, a sorozat társszerkesztője.