A kórházak egyre növekvő adósságának oka, hogy az állami egészségügy finanszírozása nem felel meg a valós költségeknek, így az orvosok az elvégzett beavatkozásokkal veszteséget termelnek – hívja fel a figyelmet a Magyar Orvosi Kamara. A szervezet főtitkára kiemelte: Magyarországon a felét költi az állam egészségügyre, mint az uniós átlag.

2024-ben a kórházak és szakrendelők adóssága becslések szerint a 200 milliárd forintot is meghaladhatta. Az évről évre újratermelődő és növekvő tartozások oka, hogy az állami egészségügy finanszírozása nem felel meg a valós költségeknek – közölte a MOK. A szervezet kiemelte, hogy az egyes beavatkozásokért, eszközökért fizetett állami térítést régóta nem vizsgálták felül. Így például egy magzat szívhangjának ultrahangos vizsgálatáért 1929 forintot kap egy állami egészségügyi intézmény, miközben a magánrendelésen ennek 10-15-szörösét fizetik a szülők.

"Az orvosok, kórházak és szakrendelők az elvégzett beavatkozások jelentős részével a költségvetési deficitet növelik" – mondta az InfoRádióban Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára, és hozzátette: miután a finanszírozás alatta marad a bekerülési költségeknek, minél több beteget próbálnak meggyógyítani, kezelni, különösen a rosszul finanszírozott szakmák esetében, annál több adósságot termel.

Svéd Tamás arról is beszélt, hogy sok kórházigazgató éppen ezért abban érdekelt, hogy az intézménye minél kevesebb beteget lásson el az olyan szakterületeken, ahol a beavatkozások különösen nagy veszteséget termelnek. Ezért például nem azonnal javíttatnak meg egy meghibásodott műszert.

"A várólisták ennek fényében is egyre inkább hosszabbodnak, és egyre esetlegesebbé válik az ellátás"

– emelte ki.

Svéd Tamás szerint a folyamatos alulfinanszírozottság miatt a szakemberek egyre frusztráltabbak, és sokan otthagyják az állami egészségügyet. A MOK főtitkára azt mondja, a megoldás egyszerű, több pénzt kell juttatni az ágazatnak. Hozzátette: az átlag európai uniós költség egy állampolgárra egy év alatt 3000 euró fölött van, Magyarországon 1300 és 1400 euró között. Ráadásul GDP-arányosan sem sokkal kedvezőbb a kép: az uniós átlag a bruttó nemzeti termék 8 százaléka körül van, míg Magyarországon ez nem éri el az 5 százalékot. "Ahhoz, hogy utolérjük az uniós átlagot, nem száz-, hanem ezermilliárdos nagyságrendben kellene megemelni az egészségügyi büdzsét" – mondta a főtitkár.

Takács Péter egészségügyi államtitkár egy novemberi konferencián azt mondta, idén mintegy 150 milliárd forintot biztosít a büdzsé az egészségügyi ellátás finanszírozásának korrekciójára. Emellett átfogó adatgyűjtést indítanak kilenc kórházban a finanszírozás további átalakításához, valamint adósságcsökkentést támogató programot is biztosítanak a kórházak vezetése számára.