Az OSZ közgyűlésén is szóba került a kórházak adósságállománya, illetve a lejárt tartozások rendezésére nyújtott kormányzati támogatás kérdése. Mint ismert, tavaly november végén 130 milliárd forintot tett ki az állami, illetve egyházi és egyetemi kórházak lejárt tartozása. Ekkor novemberben a kormányzat 90 milliárd forint plusz forrást ítélt meg a tartozások rendezésére, amelyek kifizetése december 31-ig történt meg. Idén március végén azonban ismét közel 110 milliárdra nőtt a kórházak adósságállománya, ezért áprilisban a kormány úgy döntött, hogy 63,4 milliárd forint plusz forrást biztosít a kötelezettségállomány csökkentésére.  

Ezzel kapcsolatban a közgyűlésen elmondott beszédében Bidló Judit, a Belügyminisztérium egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára kiemelte:

A KORMÁNYZAT ELINDULT AZON AZ ÚTON, HOGY ÉVENTE NE EGY EGYSZERI, ÉV VÉGI KIFIZETÉS TÖRTÉNJEN A KÓRHÁZAK TARTOZÁSÁNAK RENDEZÉSÉRE, HANEM EGY ÉVEN BELÜL TÖBBSZÖRI KONSZOLIDÁCIÓRA KERÜLJÖN SOR.

Azzal kapcsolatban, hogy ezek milyen gyakran történnek majd, a helyettes államtitkár megjegyezte: formálódóban van az erre vonatkozó megoldás.

Azt nem tudom elmondani, hogy ez havonta vagy miként történik, de már idén egészen biztos, hogy nem egy egyszeri, év végi nagy beavatkozásra várunk.

Hozzátette: arra törekszenek, hogy folyamatosan lehessen követni az adósságok termelődését, és hogy azok miért termelődnek.

Korábban a Népszava arról írt, hogy az áprilisi 63,4 milliárdos támogatás után júniusban újabb, 40 milliárdos plusz forrást kapnak a kórházak. Ezzel kapcsolatban Rásky László, az OSZ főtitkára a Portfolio-nak elmondta: ezt az újabb támogatást a kórházi beszállítók már tényként kezelik. Hozzátette: az újabb plusz forrás érkezésének lehetőségét erősítik a helyettes államtitkár közgyűlésen elmondott szavai is, miszerint évente több kisebb konszolidációra fog sor kerülni a kórházak tartozásainak rendezésére.

Az OSZ főtitkára azzal kapcsolatban, hogy inkasszóval hajtotta be kórházi tartozását egy műtéti
szközöket szállító cég, kérdésünkre elmondta: tudomása szerint az érintett cégen kívül más vállalkozás nem élt ezzel az eszközzel. „Az ágazatban mindenki azt gondolja, hogy ez egy vakmerő lépés volt, mert ezt az intézményrendszer barátságtalan lépésnek veszi. Ahogy sokszor annak veszik, ha a beszállító felszámítja a késedelmi kamatot" - jegyezte meg a főtitkár.

SZERINTE, HA 20-25 MILLIÁRD FORINT KÖRÜLI SZINTRE LE LEHETNE VINNI A KÓRHÁZAK TARTOZÁSÁT, AKKOR AZ EGY MÁR KEZELHETŐ MÉRTÉK LENNE.

Ha ez megvalósul, akkor ezt a beszállítói kör el fogja viselni

– mondta. Hozzátette: ugyanilyen kedvező fejlemény lenne, ha a mostani átlagosan 180 napról 90 napra le lehetne vinni a fizetési határidőket. Jelenleg 60 napos fizetési határidővel állítják ki a számlákat, viszont csak átlagosan 180 nap után teljesülnek a kifizetések.