Magyarországon körülbelül 600 gyógyászati segédeszköz (gyse) bolt van, ezek egyhatoda az elmúlt egy évben bezárt – mondta Margitai Barnabás, a Forgalmazók az Egészségért Szövetség (FESZ) elnöke az szövetség által szervezett konferencián. A gyse szektor szereplői már évek óta kongatják a vészharangot. A támogatott gyse termékek árát 2003 óta nem emelte a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK). A gyse-boltok folyamatosan veszteséget termelnek, a szektort további boltbezárások fenyegetik.

Magyarországon mintegy 960 ezer beteg használ a NEAK által támogatott termékeket, többek között inkontinencia betétet, pelenkát, sztómazsákot, kerekesszéket, hallókészüléket, kompressziós harisnyát és még sok más segédeszközt.

A gyse-termékek negyede hiánycikk

A boltokban fogalmazott 4000 gyse-termék közül már 1080 terméket nem tudnak a boltok forgalmazni, mert azok csak a NEAK-által támogatott ár fölött szerezhetők be. A termékek 25 százaléka hiánycikk, aggasztó az ellátási probléma,  mondta a Napi.hu-nak Jóbai Zsolt, az Orvostechnikai Szövetség alelnöke.

Három évvel ezelőtt indult el egy tárgyalássorozat a gyógyászati segédeszközök támogatásáról a NEAK-kal, az egészségügyi kormányzattal és a Pénzügyminisztériummal, de a tárgyalások megrekedtek.

Jóbai Zsolt kiemelte: áprilisban volt egy szakmai egyeztetés Bidló Judittal, a Belügyminisztérium helyettes államtitkárával, ekkor a három legfontosabb terület:

• az inkontinencia,
• a sztómaterápia,
• és az egyedi gyártású termékek árkorrekciója került napirendere.

Akkor azt ígérték, hogy ebben a három termékcsoportban egy héten belül meglesz az árkorrekció mértéke, de erre még mindig várnak a szakmai szervezetek.

Példaként említette Jóbai Zsolt, hogy a sztómaterápiában plusz 1,2 milliárd forintra lenne szükség. A betegek negyedévente körülbelül 3200 forintot fizetnek a sztómazsákért. Most a gyse-boltok körülbelül 300-360 forint térítési díjemelést tudnak beépíteni a sztómazsák árába azért, hogy ne menjenek csődbe.

Magyarországon minden ötödik forintot a NEAK, amit gyógyászati segédeszköz támogatásra költ el, azt pelenkára költi. Az inkontinencia eszközök ellátási problémái körülbelül 150 ezer embert érintenek -erről korábban Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára beszélt. Adataik szerint 40 ezer beteg a fekvőbeteg-ellátásban használja a pelenkát, 110 ezer beteg pedig a járóbeteg-ellátásban.

Tavaly az inkontinencia termékek területét jelentős ellátási problémák jellemezték, mondta a piacvezető pelenkagyártó, az ESSITY Hungary Kft. közkapcsolatok igazgatója.

Markovics Gyula kiemelte, Magyarországon a beteg nem azt a pelenkát kapja, amire szüksége van, hanem azt, ami van, amelyik kapható.

A pelenkát viselő betegek egy labirintust járnak be, mire megtalálják azt a gyse-boltot, ahol a számukra megfelelő méretű és árú terméket be tudják szerezni, a boltok ugyanis eltérő kiszolgáltatási díjjal dolgoznak.

Még a V4-ek között is rosszul állunk

Összehasonlítva Csehország, Szlovákia, Magyarország és Lengyelország adatait kiemelte: Magyarországon a NEAK pelenkára fele annyit költ mint a többi visegrádi ország. A többi V4-országban sem a koronavírus-járvány sem a háború kitörése miatt nem volt ellátási probléma és készlethiány sem.

Ennyit költenek a V4-ek egészségbiztosítói pelenkára (darab)

• Magyarország: 0,29 euró
• Csehország: 0,57 euró
• Szlovákia: 0,48 euró
• Lengyelország: 0,64 euró.

A szakember kiemelte: az egyik drogéria láncnál kapható jó minőségű pelenka is 0,6 euróba kerül Magyarországon, kétszer annyiba, mint amennyit a NEAK ad finanszírozott pelenkáért.