A konvergenciaprogramban szereplő egészségügyi közkiadások alacsony növekedési tervezete nem jó előjel, mondta Rékassy Balázs orvos, egészségügyi közgazdász.
„A GDP-arányos egészségügyi közkiadások Nyugat-Európában 7 százalék felett vannak, az 5 százalék alatti állami egészségügyi költés nagyon alacsonynak számít”
– mondta Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakközgazdász a VG-nek. Hozzátette: itthon az összes egészségügyi kiadás 30 százalékát a háztartások saját zsebből finanszírozzák, az EU-átlag 15 százalék körüli.
Az egészségre fordított magánköltés GDP-arányosan 2 százalék körül alakul Magyarországon. Magánzsebből fizeti a lakosság egyebek között a vitamint, a gyógyászati segédeszközt és a társadalombiztosító által nem támogatott gyógyszereket, valamint jó néhány szűrővizsgálatot, magán- és fogorvost. Külön probléma, hogy Magyarországon nemzetközi összehasonlításban alacsony az egészségcélú magánmegtakarítások aránya. Ha nem lesz magasabb GDP-arányos egészségügyi közkiadás, mint amit terveznek a konvergenciaprogramban, az még inkább a magánegészségügy felé fogja terelni a betegeket, erősíti a társadalom további kettészakadását és a közfinanszírozott egészségügy nehézségeit – véli Rékassy Balázs. Ugyanakkor a magánegészségügy jellemzően epizódszerű ellátásokat nyújt, erre 400 milliárd forintot költ a lakosság évente. Az onkológiai betegek kezelésével vagy a magas vérnyomás okozta stroke ellátásával jellemzően nem a magánegészségügyben keresik a megoldást a betegek.
Bizonyos szolgáltatásokat az állam vesz a magánegészségügytől
Az állam is hagy pénzt a magánegészségügyi szolgáltatók egy zárt körénél. Bizonyos szolgáltatásokat az állam vesz a magánegészségügytől, ennek mértéke 350 milliárd forint, amit a NEAK fizet ki a szerződött magánszolgáltatóknak, laboroknak, diagnosztikai központoknak, például egynapos szemészeti ellátásért, fül-orr-gégészeti beavatkozásért vagy ortopédiai és gerincműtétekért – sorolta a szakember.
A konvergenciajelentésben is kitérnek az idősödő társadalom problémájára. Amíg 2019-ben a 65 évnél idősebbek aránya a teljes lakosságban 19,6 százalék volt, 2030-ra 22, 2070-re pedig 30 százalék 65 évnél idősebb lesz.
Rékassy Balázs szerint az idősödő társadalmakban megfigyelhető jelenség, hogy az egészségügyi közkiadások aránya gyorsabban emelkedik, mint a GDP.
A szakértő úgy véli, az egészségügyi közkiadások alacsony növekedési tervezete nem jó előjel, ha a cél egy egészségesebb, versenyképesebb nemzet elérése.