Március végére 16,2 milliárd forintnyi lejárt tartozást halmoztak fel a február végi 13 milliárdhoz képest a magyar kórházak a MÁK friss adatai szerint, amely nem tartalmazza a modellváltás miatt adatközlésre már nem kötelezett, de a gyógyító-megelőző ellátásban résztvevő egyetemi  klinikák tartozásadatait.

Az első 3 hónapban több mint 13 milliárddal duzzadt a ki nem fizetett, de lejárt számlák összege (az egyetemi klinikák nélkül), a gyarapodás havi átlaga meghaladja a 4 milliárd forintot, miközben a Covid-betegek lassan elfogynak a kórházakból, az elektív ellátás pedig még távolról sem zökkent vissza a normál kerékvágásba.

A négy egyetem közül 2 tartozásadata ismert, ami alapján nem tévedünk nagyot, ha további 4 milliárddal megfejelve a márciusi adósságot, nagyjából 20 milliárd forinttal számolunk. A tartozáslavina havi 4-5 milliárdos gyarapodásában nincs semmi meglepő, az ellátások értéken való finanszírozása, a finanszírozási struktúra átalakítása ugyanis továbbra is várat magára. A miniszterelnök két évvel ezelőtti kijelentése - mely szerint a kórházi adósság nem nőhet tovább -  önmagában a jelek szerint kevés a változáshoz.

Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnöke a Növekedés.hu-nak adott interjújában az adósságnövekedés hátteréről szólva a meredeken emelkedő beszerzési és üzemeltetési költségeket, valamint a sokszor nem tervezhető személyi jellegű kifizetéseket említette, megerősítve, hogy végleges megoldás csak a valós költségeken alapuló finanszírozástól, illetve az intézményrendszer működésének racionalizálásától remélhető.