Meglehetősen hektikusan alakul idén az első négy hónapban a kórházak adósságállománya, a januári 11 milliárdos növekedés után februárban 3,4 milliárddal, márciusban 6,2 milliárddal, a legfrissebb, a Magyar Államkincstár (MÁK) által szerdán közzétett adatok szerint pedig áprilisban 3,7 milliárddal duzzadt a kifizetetlen számlák értéke, amely most éppen 32,8 milliárd forintot tesz ki. A tartozás idei átlagos havi gyarapodása 6,2 milliárd forint, szemben a tavalyi 4-5 milliárd forint körüli átlaggal.
Az adósság növekedésének nagymértékű hullámzása több tényező együttes hatásának eredménye az alapvető ok, vagyis az ellátórendszer általános alulfinanszírozottsága mellett. A januári megugrás hátterében forrásaink szerint leginkább az állhat, hogy a rendkívül drága Covid-ellátásra 2020 végén, november-decemberben nem kaptak plusz forrást az intézmények. Emellett a tavalyi adósságrendezésnél is csak a november 30-ig lejárt számlákat vették figyelembe, a decemberi nemfizetések így januárban jelentkeztek.
Érkeztek plusz források
A területre rálátó források szerint a 11 milliárdos növekmény a döntéshozókat is rádöbbentette, hogy a Covid-ellátás költségeinek fedezete nélkül az adósságállomány növekedése "elszabadul", ezért plusz forráshoz juttatták az intézményeket, aminek a nyomát a márciusi E-alapban véltük felfedezni egy 100 milliárdos plusz formájában (234 milliárd forint). Ez minden bizonnyal nem az orvosi béremelés fedezete, az arra szánt 300 milliárd forint forint ugyanis már év elejétől látható, a gyógyító megelőző kassza megemelt előirányzatában. Ugyanakkor a gyógyító-megelőző ellátásra szánt áprilisi összeg jóval alacsonyabb (68 milliárd), mint amennyit az előirányzat havi lebontása indokolna. A március-április együttes összegéből azonban már az első két havi 137-134- milliárdnál nagyobb összeg, átlagosan mintegy havi 150 milliárd forintos havi finanszírozás adódik.
A kiugróan költséges Covid-ellátás mellett az oltások is megterhelték az ellátórendszer büdzséjét, akárcsak a központi beszerzés alá vont tevékenységek. Utóbbiak közül például a takarítás akár 30 százalékos plusz kiadást is jelenthet a bázisfinanszírozás miatt amúgy is nehéz helyzetben lévő intézményeknek.
A járvány enyhülése és a nyári hónapok szokás szerint mérsékeltebb ellátási igénye visszafoghatja az adósság növekedését, azonban így is elég aggasztó, hogy a 4. hónap végére a mutató közel 33 milliárdon áll, hiszen így a legszolídabb számítások - havi átlag 3 milliárdos plusszal számolva - szerint is eléri az 50 milliárdot az adósság az év végére - mondta lapunknak Rásky László, a beszállítók jelentős részét képviselő Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Ráadásul a nyári szabadságolások után az ellátórendszer tényleges visszaállása a normál működésre jelentősebb növekedést vetít előre ősztől, amikor az intézményekben ténylegesen megkezdik az elmaradt beavatkozások pótlását, a várólisták ledolgozását. Rásky szerint a gazdaság újraindulásával fontos lenne legalább részkonszolidációval levegőhöz juttatni a beszállítókat - 4,5 ezer vállalkozásról van szó - , még mielőtt októberben beindul a választási kampány.
Áprilisi tartozások
Az áprilisi tartozásadatok szerint a Honvédkórházban 109 millióval 467 millió forintra csökkent az adósság, s nem állnak rosszul az egyetemek sem, egyedül a Debreceni Egyetemen lódult meg a tartozás, amely a 411 millió forintos növekedéssel 2,3 milliárdra duzzadt. Hasonló mértékben gyarapodott a Gottsegen György Kardiológiai Intézet adóssága, ami a 444 milliós áprilisi plusszal meghaladja az egymilliárd forintot.
Jelentős volt a növekedés (658 millió forint) a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kórházban, ahol így már 1,7 milliárddal tartoznak a beszállítóknak. Egymilliárd forintot meghaladó összeggel tartozik a Fejér megyei kórház, a Jahn Ferenc Dél-pesti kórház és Péterfy Sándor utcai kórház is. A Covid-ellátás egyik éllovasának számító Dél-pesti Centrumkórházban viszont 430 millió forinttal 158 millió forintra csökkentették az adósságot.