A miniszter hozzátette, hogy mindent meg kell tenni azért, hogy megőrizzük honfitársaink egészségét, és késleltessük a betegségek a kialakulását. Következésképpen minden olyan körülményt, ami elősegíti a betegségek kialakulását, ki kell iktatni az életünkből – hangsúlyozta.
 

Kásler Miklós a struktúraváltásról elmondta: jelenleg ellátják a betegeket az alapellátás szintjén a helyben megfelelően képzett szakorvosokkal, akik gyakorolhatják az összes szakvizsgájuk által nyújtott jogosítványt. Ehhez megfelelő eszközeik, műszereik vannak, tehát el tudják végezni a diagnosztikai beavatkozások jelentős részét. Abban az esetben, ha nem, akkor a leleteket digitálisan lehet konzultálni a városi kórházakkal vagy megyei kórházakkal, tehát a lelet utazik, és nem a beteg, és nem növeli a kórházi várólistákat, illetve a kórházakon belüli várakozást – ismertette a tárcavezető.
 

Az alapellátással kapcsolatban kiemelte, hogy csoportpraxisokban, területi egységekben gondolják megszervezni, aminek számos előnye van. A betegek az alapellátásból – ha ott nem láthatók el – a városi kórházakba kerülnek, akik összefogják a területükön fekvő alapellátási egységeket, és csak abban az esetben kerül a beteg a megyei kórházba, ha az eddigi ellátási szinteken a gyógykezelés nem valósítható meg- mondta, majd hozzátette, hogy a megye területén fekvő összes egészségügyi intézményt az alapellátástól a járóbeteg-szakellátáson keresztül a városi kórházakig a megyei kórházak tartják össze. A megyei kórházak szintjére léptek be az EMMI fenntartásába kerülő vidéki egyetemi klinikai központok is, akik speciális feladataik mellett az egységes magyar egészségügy részeként ebben a szerepkörben megyei kórházként szerepelnek – mutatott rá a miniszter.