Az egészségügy 32,6 milliárd forintjából az állammal szemben fennálló tartozás összege 0,1 milliárd, a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben fennálló tartozás közel 32,5 milliárd, amelyből 0,6 milliárd forint államháztartáson belülre irányul.
Az egészségügyi intézményeknél felhalmozódott adósság 2019 végén még 67,7 milliárd forint volt, ami január végén 82,4 milliárdra emelkedett. Ezt követően, februárban a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő gyorssegélyként mintegy 19 milliárd forintot utalt át a 100 millió forint alatti hitelezők követeléseire, amivel azok a hó végére 63,8 milliárdra apadtak. Majd márciusban további 48 milliárd érkezett az egészségügyi intézmények számlájára. Mégsem ennyivel, hanem csak 40 milliárddal, 23,8 milliárdra esett március végére a kórházak tartozásállománya, amiből arra lehetett következtetni, hogy újra beindult az adósságspirál.
Úgy tűnik, hogy jelentősen még nem mutatja meg magát az a tiltás, miszerint a kórházak nem köthetnek új szerződést magántulajdonban lévő gazdasági társaságokkal, egyéni vállalkozókkal és magánszemélyekkel. De áprilisról májusra legalább némileg kisebb mértékben (4,1 milliárd forint) nőtt az egészségügy adóssága, mint márciusról áprilisra (5 milliárd forint).
TOP-adósok (áprilisról májusra)
- A Magyar Honvédség Egészségügyi Központjának tartozása 496 millió forinttal nőtt
- a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktatókórházé 327 millióval
- a Dél-Pesti Centrumkórház-Országos Hematológiai és Infektológiai Intézeté 292 millióval
- a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórházé 268 millióval
- a Békés Megyei Központi Kórházé 240 millióval
- a Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórház és Rendelőintézeté 204 millióval
- a Szent János Kórházé 195 millióval
- a Gottsegen György Kardiológiai Intézeté 171 millióval
- a Kiskunhalasi Semmelweis Kórházé 160 millióval.