Miközben a kórházak adóssága már elérte az 50 milliárd forintot, az orvostechnikai beszállítók szerint továbbra sem megnyugtató a helyzet az egészségügyben. Az ágazat szereplői arra figyelmeztetnek: az eladósodottság mellett a korszerűtlen technológiák és az elavult szabályozások is egyre nagyobb kockázatot jelentenek a betegellátásban.
A rendszer nem működhet tovább úgy, hogy a döntésekből pont azok maradnak ki, akikről az egész szól – fogalmazott a MedicalOnline -nak Hegedűs Zsolt . Az új tárcavezető első miniszteri interjújában beszélt a parancsuralmi működés lebontásáról, a hálapénz „átalakult” rendszeréről és arról is, kiknek kell aggódniuk az egészségügyben induló transzparencia-leltár miatt.
Az előterjesztés több helyen nem koherens, mert az egészségügy átalakítása csak komplex folyamatként értelmezhető, ahol összehangoltan történik a kapacitások, az irányítás és a működés átalakítása.
A Covid-járvány okozta érzelmi sokk és a korlátozások bevezetése miatt felboruló közösségi élet a világon mindenhol megviselte a fiatalok lelki és mentális egészségét. Kirívó azonban, hogy míg az EU tagállamok nagyrésze proaktívan állt ehhez a problémához, Magyarországról ez nem mondható el – erre jutott az az uniós tanulmány, mely kifejezetten azt vizsgálta, hogyan próbálták a tagországok megóvni a saját fiataljaik lelki egészségét. Míg külföldön a leggyakoribb intézkedés az iskolapszichológusi hálózat megerősítése volt, növelték a szakemberek és a tanácsadók számát is, nálunk leginkább a fejetlenség illetve a szakemberhiány miatt az esetek csak torlódtak.
Koncentrálják az ellátásokat, ami miatt a betegeknek többet kell majd utazniuk. A centrumkórházak szabadon vezényelhetnék az orvosokat, a diplomás szakdolgozóknak 55 százalékos béremelést ígérnek.
Forrás: Orvostechnikai Szövetség, 2022. október 25.
Az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) felhívja Magyarország Kormányának figyelmét arra, hogy a kormányzati "kifizetési stop" és a kórházi adósságok tavalyi évet meghaladó mértékű növekedése már most is a betegellátást veszélyezteti.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója szerint szeptember végén már 46,2 milliárd forintra nőtt a járó-és fekvőbetegellátást végző intézmények tartozása. Az államkincstár adatai szerint egy hónap alatt majdnem hárommilliárddal nőtt a kifizetetlen számlák összege.
Míg 2019. tavaszán 25 ezren vártak valamilyen műtétre, idén szeptemberben már 50 ezren. Most megszabják azt is, hogy egy-egy ellátási formában hány beteget kell műtenie az adott egészségügyi intézménynek.