Az átlagosnál is jobban csökkentek az árak az utóbbi években és az idei első negyedévben is az egészségügyben. Ez azért különösen jó hír, mert az elmúlt csaknem három évtizedben viszont sokkal nagyobb volt a drágulás ebben a szektorban, mint a lakossági kiadásoknál.
Több mint harmincszor drágábbak ma az egészségügyi intézmények által vásárolt áruk és szolgáltatások, mint 1987-ben – derül ki az Állami Egészségügyi Ellátó Központ árinformációs tájékoztatójából. A közelmúltban frissített adatokból azonban az is egyértelmű, hogy a tendencia, amely sokáig csak a drágulás irányába mutatott, 2014 óta megállt, sőt az ellenkező irányba fordult.
Az adatokból kitűnik, hogy a kilencvenes évek elején sokszor még a 40-50 százalékot is meghaladta az egészségügyi infláció éves mértéke, igaz, például 1991-ben a lakossági árindex is 135 százalékos volt. Az egészségügyi árrobbanás összességében jelentősen meghaladta az átlagos drágulást, ami még akkor is jelzésértékű, ha az egészségügy fogyasztói kosarán belüli arányok nyilvánvalóan eltérnek a lakosságitól.
Míg az előbbiben a szolgáltatások, valamint a gyógyszerek és az orvosi eszközök, az utóbbiban az élelmiszerek és a szolgáltatások képviselik a legnagyobb arányt. Az ezredforduló és 2012 között megduplázódtak az egészségügyi termékek, szolgáltatások beszerzési árai. Az átlagos éves infláció mind a lakosság, mind pedig az egészségügy területén az ezredfordulót követően esett csak 10 százalék alá, 2013 volt az első év, amikor már az egészségügyi eszközök, berendezések, gyógyszerek és szolgáltatások körében is minimális volt csak a drágulás, azóta pedig gyakorlatilag megszűnt az infláció. Az idei első negyedévben az árindex 98,7 százalékos volt, amire majdnem 30 éve biztosan nem volt példa.
A termékek között a legnagyobb részarányt a gyógyszerek és a szakmai anyagok képviselik, az előbbi teszi ki a vásárlások 35,5, az utóbbi a 40,8 százalékát. Az esztendő első negyedévében a gyógyszereket ugyanannyiért tudták beszerezni az intézmények, mint tavaly, míg a gyógyeszközök olcsóbbak lettek, a tavalyi árak 98,6 százalékát fizették értük átlagosan. Kevesebbet kellett fizetni a vegyszerekért és az élelmiszerekért is, és több szolgáltatás is olcsóbb lett, így a vezetékes gáz, a meleg víz és a távhőszolgáltatás, a víz- és csatornadíj. Egyedül a villamos energia drágult az első negyedévben, 3,5 százalékkal.
Az egészségügyi infláció kedvező alakulásában szerepe van annak, hogy az államosított kórházak számára komoly kiadási tételt jelentő energia-, valamint gyógyszerbeszerzés részben már központosított közbeszerzések útján történik, illetve hogy a kórházi gyógyszerek egyre nagyobb hányadát közvetlenül az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vásárolja meg és biztosítja az intézmények számára.