Lesz béremelés az egészségügyben - mondta az egészségügyért felelős államtitkár szerdán, azonban annak mértékéről nem nyilatkozott, arra hivatkozva, még folynak az ágazati szereplőkkel a bértárgyalások és a jövő évi költségvetés is formálódik még.
Ónodi-Szűcs Zoltán egy háttérbeszélgetésen azt mondta, azt szeretnék, hogy a bértárgyalás eredménye benne lenne a jövő évi büdzsé előzetes számaiban. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: az államtitkárság nem a munkavállalók ellen dolgozik, elkötelezett a béremelés mellett, "többszörös elmozdulás" lesz látható majd a bérek tekintetében a jövő évi költségvetésben.
Az államtitkár elismerte, alacsonyak az egészségügyi bérek, de a magyar gazdaság nem tud például az angliai bérekkel versenyezni.
Szó volt még a háttérbeszélgetésen az egészségügyben tervezett kancelláriarendszerről, amellyel kapcsolatban Németh László, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgatója azt mondta, az elképzelések szerint 8-10 kórházat "fogna össze" egy kancellár, aki elsősorban a gazdasági ügyekért felelne. Hozzátette: a intézményigazgatói posztok megmaradnának, a szakmai munkáért ők lennének közvetlenül felelősek.
Cserháti Péter, a fővárosi egészségügyi ellátás megújításával megbízott miniszteri biztos a fővárosba tervezett "szuperkórházról" elmondta, sok koncepció született az elmúlt hónapokban. A szakember ezek közül kettőt említve kifejtette, hogy egy új budapesti, 1500-1700 ágyas intézmény zöldmezős beruházásként 200 milliárd forintba kerülne. A másik verzió a meglévő kórházak felújításában "gondolkodik", amelyre - a különböző uniós források felhasználásával - 180 milliárd forintot kellene fordítani a jelenlegi számítások szerint.
Beneda Attila egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár a háttérbeszélgetésen arról beszélt, hamarosan felmérést készítenek a háziorvosi praxisokban, amely egyrészt az ott dolgozók (orvos, asszisztencia) szakmai kompetenciáit méri fel, másrészt az adott praxis infrastrukturális és informatikai helyzetéről ad képet. Májusra egy olyan kataszter áll majd rendelkezésre, amely nyomán meghozzák a különböző intézkedéseket.
Elhangzott az is, hogy folyamatosan jelennek meg az alapellátási törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek.
Mészáros János az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy elindultak az egyeztetések és a jogszabályi háttér kidolgozása arról, hogy a krónikus ellátáson belüli, túlnyomó részt szociális jellegű ellátást ne az egészségügyből finanszírozzák a jövőben. Jelezte, az egészségügyi és a szociális ellátás különválasztását nem egy ütemben, hanem fokozatosan kívánják megvalósítani.
Kiss Zsolt, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) megbízott főigazgatója arról beszélt, hogy nemzetközi viszonylatban is túlterheltek a magyar kórházak, sok olyan beteget kell fogadniuk, akit alacsonyabb szinten is kezelhetnének. Egy olyan "betegforgalmi rendszert" terveznek kidolgozni, amivel ez a túlterheltség csökkenthető.
A megbízott főigazgató szerint az OEP-et önálló intézményként kellene meghagyni. Ónodi-Szűcs Zoltán ezzel kapcsolatban újságírói kérdésre jelezte, hozzá még nem jutott el az OEP megszüntetéséről szóló döntés.