Miközben a kórházi adósságállomány rövid távon mérséklődött, március végén mégis megközelítette az intézmények tartozása a 45 milliárd forintot. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint a beszállítók évtizedek óta az egészségügyi ellátórendszer finanszírozóivá váltak, és ez nem mehet így tovább.

Március végén a kórházi összadósság 44,6 milliárd forint volt, ebben az adatban szerepelnek az egyetemi klinikák és a kórházak háttérintézményei is, például a szakrendelők adóssága is – mondta lapunknak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.

A Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint – ez az egyetemi klinikák nélküli adatot jelenti – a kórházi adósság 29 milliárd forintot mutat az idei év harmadik hónapjának végén. A legnagyobb tartozást felhalmozó intézmények a legtöbb pácienst ellátó orvosegyetemek égisze alatt működő centrumok.

Emellett jelentős tartozást görget maga előtt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórház, ahol 2,3 milliárd forinttal tartoznak a beszállítóknak, valamint a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, ahol 2,08 milliárd forint a tartozás. Kiemelkedő az adósság az Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő esetében is, ahol 1,6 milliárd forintot halmozott fel az intézmény, míg a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézetnél 1,1 milliárd forint volt március végén a tartozás, és hasonló, 1,2 milliárd forintos adósság terheli a Honvédkórházat is.

Az egyetemi klinikák tartozása 2026. március 31-én:

• Semmelweis Egyetem: 1,5 milliárd forintot;
• Debreceni Egyetem: 2,9 milliárd forintot;
• Pécsi Tudományegyetem: 6,8 milliárd forintot;
• Szegedi Tudományegyetem: 4,3 milliárd forintot;

Az adósság növekedési üteme szempontjából valamivel jobban állunk, mint tavaly március végén, ugyanakkor tavaly áprilisban születtek meg az előző évi 150 milliárd forintos pluszforrás felosztásának részletszabályai, amelyeket visszamenőlegesen is alkalmaztak

– mondta Rásky László.

Bár 2025 március végén még 57,7 milliárd forint volt a lejárt tartozásállomány, egy hónappal később ez 40 milliárd forintra csökkent.

2026-ban a februárhoz képest stagnáló márciusi adósságállomány oka – februárban 46,5 milliárd forint volt az adósság –, hogy bár a tavaly év végi lejárt tartozásállomány rendezésére a kormány által rendelkezésre bocsátott 95,5 milliárd forint második, 15,5 milliárd forintos részletének utalványozási határideje a vonatkozó kormányrendelet szerint március 31. volt, több intézmény már márciusban elkezdte rendezni a számlákat – mondta a szakértő.

Még nem látnak tisztán

Egyelőre nehezíti a tisztánlátást, hogy a Magyar Közlönyben április 23-án jelent meg az idei évben beépülő 80 milliárd forint felosztásának szabályait tartalmazó jogszabály, így annak hatása csak májustól lesz érzékelhető.

A pluszforrásra azért van nagy szükség, hogy 2026 végére egy kezelhető mértékű adósságtömegről lehessen beszélni. A kórházak beszállítói – legyen szó műtéti eszközökről vagy étkeztetésről – már évtizedek óta finanszírozzák a magyar egészségügyet, ennek pedig véget kell vetni.

Rásky László hangsúlyozta: az előző években tapasztalt, 100 milliárd forint körüli adósságszinttel nem tud működni a hazai egészségügyi intézményrendszer.

Vannak előremutató javaslatok, de...

A tavaly év végéig lejárt tartozásállomány rendezése rendben lezajlott. Mivel a második, 15,5 milliárd forintos részlet kifizetési határideje április 30., ez majd az április végén megjelenő kórházi adósságadatban fog látszani, hogy ténylegesen hol tart az idei adósságnövekedés.

A Tisza programjában az egészségügyi finanszírozás újragondolása is szerepel. Rásky László szerint a vonatkozó ígéretek alapján a közeljövőben valóban közelebb kerülhetünk a valós értéken történő finanszírozáshoz.

Jelenleg két kockázatot lát az OSZ főtitkára. Az egyik, hogy az ország gazdasági helyzete nem kedvező, és az idei évre vonatkozó, más költségvetési területeket érintő ígéretek jelentős forrást igényelnek, ezért az egészségügyben a pluszfinanszírozás biztosítása nem lesz egyszerű.

A másik kockázati tényező, hogy a szakmai munka költségvetési forrássá konvertálása nem azonnal történik meg. Hamarosan elkészül egy adatgyűjtés a ráfordításokról, vagyis arról, mire mennyit költenek, ennek eredménye már a nyár folyamán várható. Ezeket az adatokat a tervek szerint felhasználnák arra, hogy finomítsák, korrigálják a finanszírozási rendszert.

A beszállítók leginkább arra várnak, hogy létrejöjjenek olyan szakmai egyeztető fórumok, amelyeken jelezni lehet az esetleges problémákat és az ágazati javaslatokat.

Rásky László szerint Hegedűs Zsolt leendő egészségügyi miniszter szakmai tudásával és hozzáállásával biztosan nem lesz gond. Az Orvostechnikai Szövetség továbbra is korrekt együttműködésben bízik, és ha szükséges, kritikát is megfogalmaznak.

A KEKVA-modell értelmezhetetlen az orvosegyetemeken

Reagált arra a felvetésre is, hogy a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter korábban többször beszélt arról, hogy az alapítványi fenntartású egyetemek ügyében rendet tesznek. Rásky László ezt üdvözölte, és kiemelte, hogy a beszállítók szempontjából a közérdekű vagyonkezelő alapítványi, úgynevezett KEKVA-modell az egészségügyben finoman szólva is értelmezhetetlen és fölösleges volt.

Mivel a klinikák finanszírozása az ellátórendszer általános szabályai szerint zajlik, az egyetemek érthető okokból nem kívánnak olyan kötelezettségeket teljesíteni, amelyek az állami finanszírozás hiányosságaiból adódnak.

Az egyetemi klinikák csúcsintézmények – tehát azokat az eseteket is el kell látniuk, amelyek jelentős veszteséget termelnek –, nem véletlen, hogy a négy orvosegyetemből három (Debrecen, Pécs és Szeged) már egy ideje az adósságlista élén szerepel – fogalmazott Rásky László.

A rugalmas működés kulcsa nem a tulajdonos személye, hanem a szükséges intézményi autonómia biztosítása. Ez állami fenntartás keretei között is biztosítható, különösen az oktatási és tudományos területen.

Stop államosítás

Az egészségügyi informatikai rendszer (HIS) államosítása is számos problémát okozott. A kórházi informatikában továbbra is káosz tapasztalható. Rásky László úgy tudja, leálltak a HIS-cserék, pedig idén január 1-jétől már minden intézményben az e-MedSolution által üzemeltetett rendszereknek kellene működniük. A Tisza-kormány egyik fontos feladata lesz annak eldöntése, hogy szükség van-e állami HIS-rendszerre, amelynek üzemeltetése és fejlesztése állami feladat lenne, miközben jelenleg sem humán, sem pénzügyi erőforrás nem áll ehhez rendelkezésre.

Rásky László szerint nincs szükség állami informatikai rendszerre az egészségügyi intézményekben. A jelenlegi piaci szolgáltatók és rendszereik képesek ellátni a feladatokat, rugalmasak, rendelkeznek szakértelemmel, és megfelelnek az adatbiztonsági és kibervédelmi előírásoknak is. Lényeges, hogy a döntés mihamarabb megszülessen, mert a piaci szolgáltatókat az állam az elmúlt négy évben jelentősen ellehetetlenítette.

Újra kell gondolni a GYSE-rendszert

A GYSE-ellátási szegmens is külön említést érdemel, amelyhez két évtized alatt érdemben nem nyúltak hozzá. A gyógyászati segédeszköz-szektor az egészségügy egyik alapvető, de gyakran alulértékelt területe, amely a betegek mindennapi életminőségét közvetlenül befolyásolja. Ide tartoznak például a mozgást segítő eszközök, protézisek, ortézisek, hallókészülékek, kötszerek és egyéb rehabilitációs termékek. A költségvetésben erre a területre 80 milliárd forint van elkülönítve.

Jellemző a rendszerre, hogy a jelenlegi eszközstruktúra a 2003-as szabványra épül, illetve hogy a listán szereplő mintegy 3400 támogatott eszköz közül több száz esetében a beszerzési ár meghaladja a közfinanszírozott listaárat, így azok csak veszteséggel forgalmazhatók, ami ellátási problémákhoz vezet. Rásky László szerint fontos, hogy az új kormány azonnali döntésekkel biztosítsa a GYSE-ellátást, és rentábilissá tegye az eszközök forgalmazását, valamint az ágazati szereplők bevonásával haladéktalanul kezdje meg a rendszer reformját. A vonatkozó javaslatcsomagot az Orvostechnikai Szövetség az új egészségügyi kormányzat hivatalba lépésekor azonnal eljuttatja az illetékeseknek – tette hozzá Rásky László.