Augusztus végére újabb tízmilliárd forinttal nőtt a kórházak adóssága. A nyár végére az egyetemi klinikákkal együtt a tartozás elérte 69 milliárd forintot, a július végi 59 milliárd forint után – mondta Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára lapunknak.
Egyre többször és egyre gyakrabban szólnak az orvostechnikai eszközöket szállító tagvállalatok cégvezetői, hogy azt tapasztalják, hogy az év második félévben láthatóan meglódultak a tartozások és nem fizetnek az intézmények.
A cégvezetők attól tartanak, hogy év végéig a helyzet tovább romlik, és amelyik tartozást a kórházak december 31-ig nem fizetik ki, azt majd legkorábban 2026 február környékén egy kórházkonszolidáció keretében rendezik.
A Belügyminisztérium adósságkezelési munkacsoportja a napokban ült össze, és Rásky László szerint nem kaptak jó híreket. Lapunknak az OSZ főtitkára azt mondta, hogy az egészségügyért felelős tárca szakemberei arról tájékoztatták, hogy nincs forrás arra, hogy idén év vége előtt legyen egy újabb adósságrendezés legyen, mert már februárban volt. Igaz, akkor is a 2024-es lejárt tartozásokat rendezték.
A Magyar Államkincstár (MÁK) augusztus végi adatai szerint 45,2 milliárd forint tartozás halmozódott fel az egészségügyi intézményekben, de ebben az adatsorban nem szerepelnek a modellváltó orvosegyetemek vagyis a klinikák.
A MÁK szerint az adatszolgáltatásra kötelezett 549 intézményből valamennyi teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét. Az adós intézmények száma tárgyhóban 195, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással 73 intézmény rendelkezett.
A klinikák adóssága 2025. augusztus végén:
- Semmelweis Egyetem: 0,8 milliárd forint;
- Szegedi Tudományegyetem: 8,3 milliárd forint;
- Pécsi Tudományegyetem: 6,7 milliárd forint;
- Debreceni Egyetem: 7,9 milliárd forint;
A csúcsintézmények érzik a nyomást
A magas tartozásállomány az egyetemeknél azért jelentkezik, mert az úgynevezett csúcsintézmények nem küldhetik tovább a betegeket, rendkívül széles, gyakorlatilag teljes portfólióval dolgoznak. Ugyanakkor Rásky László szerint a klinikák az intézmények üzemeltetését saját maguk végzik, tehát annak költsége náluk landol, és nem a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságnál (KEF) jelentkezik. Ráadásul egyelőre a beígért rezsikompenzációt sem kapták meg, de az OSZ főtitkára úgy tudja, már nem kell sokáig várni erre az összegre a klinikáknak.
Az egyetemek idén mintegy 14 milliárd forint rezsikompenzációt kapnak, aminek egy része már megérkezett. Rásky László szerint a szeptember végi kórházi adósság-adatban, amit majd a MÁK október 23-a után publikál, ez egy csökkentő tényezőként fog megjelenni.
Példaként említette a Debreceni Egyetemet, a klinika a múltból örökölt egy rossz finanszírozást, emiatt görget maga előtt közel 8 milliárd forintot.
A tartozások év végére meghaladhatják a 100 milliárd forintot
A szakember becslése szerint év végére eléri, sőt át is lépheti a fekvőbetegeket ellátó intézményeknél a tartozás Magyar Kórházszövetség által tavasszal becsült 100 milliárd forintot. Az egészségügyi kormányzat a tolerálható adósság meghatározásakor – ami 80 milliárd forint lehet ebben az évben – még egy mutatószámot is alkalmazott az az elvárása, hogy az intézmények minél kevesebb 60 napon túli adósságot halmozzanak fel. Márpedig az OSZ felmérése szerint, június végén már az intézmények felének volt 60 napon túl lejárt tartozása – tette hozzá Rásky László.
A 60 napon túli tartozás lett az oltáriszentség
– fogalmazott Rásky László.
A Belügyminisztérium (Bm) adatai szerint az augusztus végi 69 milliárd forintból, 19 milliárd forint lehet a 60 napon túli tartozás.
Az OSZ nem látja a tartozásállomány szerkezetét pontosan – tette hozzá Rásky László és nem kérdőjelezik meg a tárca adatait. A Belügyminisztérium szerint tavaly a tényleges fizetési határidő 182 nap volt, az idei évben pedig 87 napra csökkent. Vagyis a kormányzat szerint javultak a mutatók.
Az OSZ tagvállalatai a helyzetet azonban nem látják annyira rózsásan, mint a Belügyminisztérium – mondta Rásky László.
A kórházi adósságok helyzete talán 2026-ban lehet kedvezőbb, mert akkor az idei évi plusz 150 milliárd forint után további 80 milliárd forint jelenik majd meg az egészségügyi ellátórendszerben.
A beszállítók sürgetik az évközbeni adósságrendezést, de ez a Belügyminisztérium ingerküszöbét még nem érte el – mondta a főtitkár.
Hiteltelenné váltak...
Az orvostechnikai eszközbeszállítóknak, a több száz millió forintos állami tartozások miatt sokszor kell hitelt felvenniük, hogy a cégeik működését biztosítani tudják, de a pénzintézetek már nem szívesen finanszírozzák a vállalatokat, mivel kockázatosnak ítélik meg a kormányzat egészségüggyel kapcsolatos finanszírozói magatartását, és így a kihelyezett hitelek visszafizetését – sorolta a problémákat Rásky László.
Ugyan már több évtizede ül a magyar egészségügy a kórházi adósság problémáján, az OSZ főtitkára szerint az egészségügyi kormányzat azért tett lépéseket az elmúlt időszakban a finanszírozás javítása érdekében, és ezt Rásky László is rendkívül pozitívnak értékeli.
Úgy fogalmazott, az viszont a politika és nem a szakmapolitika felelőssége, hogy meghatározza, hol van az – egyébként folytonosan változó – egyensúlyi helyzet az ország teljesítőképessége és az orvosi ellátást igénylő társadalom egészségügyi állapota között.
Az látszik, hogy a magyar egészségügy alufinanszírozott, és a társadalom egészségi állapotán is jelentősen kellene javítani – hangsúlyozta Rásky László.
Az pozitívum, hogy mára minden intézmény komolyan veszi a tolerálható adósság megtartását. De ha egy intézmény megpróbálja visszafogni a költéseit, azt megsínyli az eszközbeszerzés is, abból pedig az következik hogy csúsztatni fogja a tervezhető műtéteket. Ma már a gyógyítói oldalon is nyíltan beszélnek arról, hogy az ellátás halasztásában jelentős szerepet játszik az eszközhiány. Az akut ellátás kevésbé van veszélyben, de a pénzhiány, a forrásokkal folytatott „sakkozás” mindenképpen beépülő kockázatot jelent a betegellátásban.
Protézisből nem nagyon van hiány, a hazai cégek a speciális igényeket is gyorsan kielégítik. Viszont, ha a sok ezer műtéti eszközből éppen nincs készleten valami, akkor vagy elmarad a műtét, vagy improvizálni kell a szakszemélyzetnek – véli az OSZ főtitkára.