Minden igyekezet ellenére az egészségügyi felmérésekben hazánk még mindig messze elmarad más európai országoktól, a várható élettartam és az egészséges életévek száma is jóval alacsonyabb az európai uniós átlagnál - derül ki egy friss összeállításból. Emellett a lakosság nem veszi elég komolyan a személyes felelősségét sem, és nem fordít megfelelő figyelmet a megelőzésre.
Bár a rendszerváltás óta javult a helyzet, hazánkban a férfiak és a nők átlagéletkora még mindig 5-7 évvel marad el más európai országokétól, ráadásul az egészséges életévek száma Magyarországon akár egy évtizeddel is kevesebb, mint például Franciaországban, Ausztriában vagy Spanyolországban - derült ki A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban című adatgyűjtésből. Vokó Zoltánnak, az Eötvös Loránd Tudomanyegyetem (ELTE) tanszékvezető tanárának összeállítása szerint népegészségügyi szempontból az egyik legfontosabb az egyenlőtlenségek országon belüli csökkentése lenne, ugyanis az emberek egészségi állapotát tekintve óriási a különbség az egyes régiók között. A férfiak körében a korai halálozás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legmagasabb, míg a nőket illetően Somogy és Baranya megye áll a legrosszabbul. Vokó Zoltán szerint a politikai beavatkozások mellett ennek megváltoztatásához szükség van a közgondolkodás megváltoztatására is. Szerinte nagyobb figyelmet kellene fordítani a hazai népegészségügyre, mivel az legalább 40 év lemaradásban van. Szlovákiával, Ausztriával és Spanyolországgal összehasonlítva például a 15-85 év közötti összes korosztályban nálurík a legrosszabb a pszichoszociális jólét. A mezőny végén állunk a lakosság elhízottságát vizsgálva: a magyar férfiak és nők nagy része ugyanis túlsúlyos. Ezen könnyen lehetne változtatni, mégis a legtöbbeknél csak akkor kondul meg a vészharang, amikor már komoly egészségügyi problémákat okoz a súlyfelesleg. Ennek hozadékai lehetnek a szív- és érrendszeri megbetegedések, a magas vérnyomás és az infarktus.
Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatóhelyettese lapunknak arról beszélt, sokan azt gondolják, hogy ha betegek, orvoshoz mennek, és az majd megold minden problémát, újra egészségesek lesznek. - Ez téves hozzáállás, azt kellene tudatosítani, hogy az egyén is sokat tehet saját egészségéért, még mielőtt a probléma kialakulna. A skandináv országokban például rengeteget sportolnak az emberek, és olyan szokásokat vesznek fel (étkezés, mozgás, pihenés), amelyek segítenek abban, hogy tovább maradjanak egészségesek. Bz nálunk sajnos nem jellemző. A magyarok sokkal többet tudnának tenni azért, hogy betegségnélkül élhessenek - fejtette ki az igazgatóhelyettes. úgy vélte, a magyarok rossz egészségi állapotáért az egészségügyi rendszer is felelős, mivel nem megfelelő ellátást nyújt a betegeknek. - Sokat kell várni a pácienseknek, ami sokszor komoly problémát okoz, hiszen az időablaknak óriási jelentősége van. Éppen ezért egyre többen választják inkább a magánellátást. Az is probléma, hogy az ellátás töredezett, a betegek gyakran „elvesznek" a rendszerben. A stroke és az infarktus tekintetében javult a helyzet, bizonyos korlátozások feloldódtak, ennek köszönhetően kevesebb a szív- és érrendszeri betegség miatti korai halálozás, de a daganatos betegségek területén a halálozási számok még mindig nem javultak a várt mértékben - fejtette ki Sinkó Eszter