Ellátási alapcsomaggal nem készül a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő új főigazgatója, Kaló Zoltán, ellenben büntetések helyett pozitív ösztönzőkkel, adatalapú döntésekkel és egészségnyereség-méréssel alakítaná át a hazai ellátást.
A kórházak adóssága egyetlen hónap alatt 9,5 milliárd forinttal nőtt, így július végére elérte az 59 milliárd forintot. Bár az egészségügy idén 80 milliárd forinttal több beépülő forrást kapott, a tartozások továbbra is gyorsan gyűlnek, és szakértők szerint év végére akár a 100 milliárd forintos szintet is elérhetik.
„Már az is eredmény lesz, ha sikerül a repülőt kihúzni a dugóhúzóból” – vélte Svéd Tamás, az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára lapunknak adott interjújában.
Az Európai Unió 27 tagállama közül GDP-arányosan Magyarország költötte a legkevesebbet egészségügyre 2023-ban és 2024-ben is, 2010 óta pedig jelentősen visszaesett a szociális védelemre fordított kiadások aránya is – derül ki a GKI Gazdaságkutató elemzéséből, amely megjegyzi: az új kormány által az egészségügyre tervezett évi 500 milliárd forintos többletforrás érdemi előrelépés lehet, a szociális szféráról azonban egyelőre kevés szó esik.
Hegedűs Zsolt Haris Hajrulahoviccsal, a WHO Magyarországi Országirodájának vezetőjével a magyar egészségügy és az Egészségügyi Világszervezet együttműködésének további erősítéséről egyeztetett az Egészségügyi Minisztériumban.
2025-ben Magyarországon a kutatás-fejlesztésre fordított összeg elérte a több mint 1200 milliárd forintot, miközben a K+F ráfordítások GDP-hez viszonyított aránya 1,4 százalék körül alakult. Az összeg jelentős részét az üzleti szektor adta, miközben Magyarország az uniós átlaghoz képest továbbra is lemaradásban van: az EU-ban a K+F ráfordítások GDP-arányos szintje 2,2 százalék körül alakult.
Komoly bizonytalanságot keltett a magyar kórházvezetők körében az új országos kórház-főigazgató bejelentése: Tótth Árpád egy júliusi online értekezleten közölte, hogy az összes kórházi főigazgatói és gazdasági vezetői posztot megpályáztatják. A mintegy 80 intézményvezető közül sokan nem tudják, mikor indulhat a folyamat, és azt sem, hogy a jelenlegi vezetők közül kik maradhatnak a helyükön.
